Cocktail Madras...ala Sorno

Kovi barátom örökös unszolására végre én is szert tettem egy shakerre, hogy megkezdjem mixer-pályafutásomat, és családtagjaimat elkápráztassam a finomabbnál-finomabb koktélokkal. Eleinte ugyan félve kezdtem neki életem első kevert italához, a "Madras"-hoz, de kollégám olyan áradozva beszélt erről az egészről, hogy azt gondoltam: "Ugyan már! Nem lehet ez OLYAN nehéz!". Na el is kezdtem az összelötyögtetést a shakerben. Asszondjaaaa, 4,5 cl vodka. Okééé! (Az ingredienciák kiméréséhez egy Fernetes-pohár állt rendelkezésre.) Ez megvan. Aztáááán. 12 cl málnalé. Mivel csak áfonyalé volt otthon, ezt ezzel helyettesítettem. Remélem, nem követtem el vele égbe kiáltó bűnt. Végül 3 cl narancslé. Rendben, ez is hozzálöttyent a többihez. Eddig oké! Na most....shakerben jóóól összerázzuk! Vééégre! Eljött az én időm. Rázhatok! Ez a legjobb az egészben!! Rácsapom a shakerre a tetőt, lefogom, és vad rázásba kezdek. Végeredmény: A alkoholos nedű szépen kilő a shakerből - beterítve szinte mindent a szobámban (ágytakaró, számítógép, nyomtató, padló, fal, poszterek, egér...stb.). Nna gyorsan egy rongyot, és neki az egésznek! Ugye mondanom sem kell, hogy meg napok mulva is tisztán látszik a falon az én MADRAS-om. De meg kell hagyni, hogy magával az itallal (már azzal ami megmaradt) nagy shakert....izé....sikert arattam! :)

Mi a tanulság? Ad egy: koktélt lehetőleg mindig a konyhában készítsünk. Ad kettő: a kezdők azt hiszik, hogy a koktélkészítés legmurisabb része az alapanyagok összerázása. Pedig nem így van. Éppen hogy erre kell a legjobban odafigyelni, és ERŐSEN le kell fogni a tetőt, hogy nehogy kilőjön a koktél! Csakhogy ezt nem sok helyen írják le. Mindegy, nekem mindenesetre az első koktélom örök emlék marad, mely emlék majd időtlen időkig jelzi a falamon, hogy milyen volt az első Madras.