Kínos egy téma...
Hát igen. Az emberi elme nem ismer határokat. "Két dolog van ami határtalan: A világegyetem, és az emberi hülyeség. Bár, az elsőben nem vagyok biztos."-mondta még anno Einstein, s mint oly sok másban - ebben is igazat kell adnunk neki. Merthát míg az ember azért teremtetett, hogy uralkodjon eme csendes kis planétán, úgy tűnik, a világ meghódítását már nem tartja olyan csábító ajánlatnak. Ilyesfajta kicsinységekkel manapság csak elvétve foglalkozik néhány (1!) titkos társaság. A ma emberének csupán egyetlen szörnnyel kell megküdenie, és ez a robosztus gyilkológép pedig nem más, mint az UNALOM. Az ember fia unatkozik, és mivel komoly intelligenciával lett megáldva, ezt az akadályt is le tudja küzdeni. Természetesen, mint oly sok nagyszabású vállalkozás, ez sem megy egyik napról a másikra. Komoly kitartásra, elszántságra és emberfeletti teljesítőképességre van szükség hogy urai lehessünk a helyzetnek.
Ilyen eredményesen megvívott csata színhelyének lehettem ma (ismételten) szemtanúja egyik kedvelt bevásárlóközpontomban. Nem mondok neveket, úgyis mindenki tudja hogy a győri ÁRKÁDRÓL van szó. Az ember betér, hogy kicsit szétnézzen, vásároljon, iszogasson eszegessen. Csakhát, mint azt Pálfy György oly választékosan megjegyezte Taxidermia című zseniális filmremeke leírásában, ha az ember tápanyagot vesz fel, azt aztán valamiképpen le is kell adnia. Erre külön kis lejárók szolgálnak WC felirattal. Nos, jómagam is nem kis mennyiségű folyadékbevitel után úgy döntöttem áldozom eme nemes feladat oltárán, és felkerestem a mellékhelyiséget. Könnyen meg is találtam - hála az ilyen plázákban elhelyezett közlekedési tábláknak, amelyek csak arra jók, hogy 800 m gyaloglás után megmondják, hogy a toilett még 1200 m-re van. Na lényeg a lényeg: Benyitottam, és akkor.... Na most, mielőtt továbbmennénk, szeretném ha elképzelnétek az egészet. Férfitársaim részéről ez nem lesz bonyolult, a csajoktól meg elnézést kérek. :) Na szóval a helyiségben a mosdók sorát elhagyva az ember egy fallal találja szemben magát, amelyen pisoar-ok sorakoznak. Ez idáig rendben is van - ezzel nem is volt semmi probléma. Na de, miután kényelmesen elhelyezkedsz egy ilyen előtt, - várva a beteljesülést - mintegy szemmagasságban egy egész arcnyi területet befogó tükörrel találod magad szemben. Na de ez az alkalmatosság nem csak véletlenül van ott! Neeeem! Minden Egyes Pisoar Fölött szemmagasságban benyomtak egy TÜKRÖT!!!
Most csak gondoljunk bele. El tudom képzelni, amint ülnek a tervezők a nagy, hosszú íróasztal felett, és már lyukasra rágják a ceruzájukat dühükben. "Ugyan mivel lehetne még feldobni a mellékhelységet? Mi lehetne még az a szükséges plussz? Az a nélkülözhetetlen apróság?". És akkor egyiküknek hirtelen felcsillan a szeme, és mint a vak, aki hirtelen újra visszakapja a látás csodáját, tekintetét az égre emeli, karjai kitárja, majd szinte révületbe esve kiáltja a többieknek: "Emberek! Megvan! Tükröket a pisoarok fölé!".
Igen, én is elkezdtem egyfajta logikát keresni az egészben, és megpróbáltam párhuzamot vonni a pisoarok és a mosdók fölött elhelyezett tükrök között. Pusztán csak a könnyebb gondolatindítás kedvéért a mosdókból indultam ki. Nos, az ember dolga végeztével megmossa a kezét (mosdó+szappan), utána még megbizonyosodik róla, hogy a "műsorszám" után azért elfogadható külsővel (betűrt ing, felhúzott cipzár) térjen vissza embertársai közé. Nos ehhez a tükör igazán praktikus megoldás. Na de kérem, az akció alatt mi a frászkarikát bámulunk magunkon??!! Talán a készítők azt remélték, hogy a vendégek majd megőrzik öreg napjaikra azt az arckifejezést, mely az arcukról tükröződött, miközben "megszabadultak az aznapi gondoktól"?! Vagy csak én vagyok túl maradi?
Hát igen....két dolog határtalan. Einstein télleg tudhatott valamit. :)
Ilyen eredményesen megvívott csata színhelyének lehettem ma (ismételten) szemtanúja egyik kedvelt bevásárlóközpontomban. Nem mondok neveket, úgyis mindenki tudja hogy a győri ÁRKÁDRÓL van szó. Az ember betér, hogy kicsit szétnézzen, vásároljon, iszogasson eszegessen. Csakhát, mint azt Pálfy György oly választékosan megjegyezte Taxidermia című zseniális filmremeke leírásában, ha az ember tápanyagot vesz fel, azt aztán valamiképpen le is kell adnia. Erre külön kis lejárók szolgálnak WC felirattal. Nos, jómagam is nem kis mennyiségű folyadékbevitel után úgy döntöttem áldozom eme nemes feladat oltárán, és felkerestem a mellékhelyiséget. Könnyen meg is találtam - hála az ilyen plázákban elhelyezett közlekedési tábláknak, amelyek csak arra jók, hogy 800 m gyaloglás után megmondják, hogy a toilett még 1200 m-re van. Na lényeg a lényeg: Benyitottam, és akkor.... Na most, mielőtt továbbmennénk, szeretném ha elképzelnétek az egészet. Férfitársaim részéről ez nem lesz bonyolult, a csajoktól meg elnézést kérek. :) Na szóval a helyiségben a mosdók sorát elhagyva az ember egy fallal találja szemben magát, amelyen pisoar-ok sorakoznak. Ez idáig rendben is van - ezzel nem is volt semmi probléma. Na de, miután kényelmesen elhelyezkedsz egy ilyen előtt, - várva a beteljesülést - mintegy szemmagasságban egy egész arcnyi területet befogó tükörrel találod magad szemben. Na de ez az alkalmatosság nem csak véletlenül van ott! Neeeem! Minden Egyes Pisoar Fölött szemmagasságban benyomtak egy TÜKRÖT!!!
Most csak gondoljunk bele. El tudom képzelni, amint ülnek a tervezők a nagy, hosszú íróasztal felett, és már lyukasra rágják a ceruzájukat dühükben. "Ugyan mivel lehetne még feldobni a mellékhelységet? Mi lehetne még az a szükséges plussz? Az a nélkülözhetetlen apróság?". És akkor egyiküknek hirtelen felcsillan a szeme, és mint a vak, aki hirtelen újra visszakapja a látás csodáját, tekintetét az égre emeli, karjai kitárja, majd szinte révületbe esve kiáltja a többieknek: "Emberek! Megvan! Tükröket a pisoarok fölé!".
Igen, én is elkezdtem egyfajta logikát keresni az egészben, és megpróbáltam párhuzamot vonni a pisoarok és a mosdók fölött elhelyezett tükrök között. Pusztán csak a könnyebb gondolatindítás kedvéért a mosdókból indultam ki. Nos, az ember dolga végeztével megmossa a kezét (mosdó+szappan), utána még megbizonyosodik róla, hogy a "műsorszám" után azért elfogadható külsővel (betűrt ing, felhúzott cipzár) térjen vissza embertársai közé. Nos ehhez a tükör igazán praktikus megoldás. Na de kérem, az akció alatt mi a frászkarikát bámulunk magunkon??!! Talán a készítők azt remélték, hogy a vendégek majd megőrzik öreg napjaikra azt az arckifejezést, mely az arcukról tükröződött, miközben "megszabadultak az aznapi gondoktól"?! Vagy csak én vagyok túl maradi?
Hát igen....két dolog határtalan. Einstein télleg tudhatott valamit. :)
Megjegyzések