Nanosquito!

Ismeritek azt az érzést, amikor holtfáradtan bebújtok a pihe-puha ágyikóba, magatokra húzzátok a takarót, és már-már átléptek az álom bíborszín kapuján, amikor egyszercsak egy rohadt magas zümmögő hangot hallotok a fületek mellett, ami annyira zavar, hogy egyből kizökkentek ebből a nyugalmi állapotból?

Hát igen! Anyád, a Szúnyogok! Hogy miért nem csapta le Noé azt a két példányt azon a bizonyos napon! Ezekről és hasonlókról gondolkodtam én is vasárnap este, amikor is két moszkító terminálása után kénytelen voltam átköltözni egy másik szobába, mivel alig hunytam le a szemem máris ott boldogított engem egy harmadik, akit a francnak sem tudtam megtalálni - amúgy itt jegyzem meg, hogy hálát adok az ősöknek a fehér falfelületekért, merthogy egyből ki lehet szúrni a rohadékokat.

És ekkor jött a nagy ötlet! Homlokon csókolt - mit csókolt! - egyenesen lesmárolt a múzsa. Rájöttem, hogy ha már úgyis a nanotechnológia virágkorát éljük, és minden egyre kisebb lesz a technika segítségével, miért ne lehetne ezt ténylegesen a hasznunkra fordítani? Nagy üzlet lenne például - a fentieket figyelembe véve - a NANOSQUITO(Nano+Mosquito)! Ez egy nanotechnológiával készült kis mosquito lenne, ami direkte az embervért kiszipolyozó szúnyogból szívná a vért, és magas frekvenciájú szárnycsapásaival az őrületbe kergetné magát a szúnyogot. Ha a szúnyog ezekután elkezdené felkutatni a betolakodót, a NANOSQUITO hirtelen beleolvadna a környezetébe (ld. camouflage).

Gondoltam beadom a tervezetet a japán találmányi hivatalnak, mivel ők ténylegesen csak azokat a kütyüket szabadalmaztatják, amelyek az emberiség javát szolgálják. "Domo Arigato!"

Szal nem kell félnetek! Hamarosan majd mi röhögünk ahogy a szúnyogok összecsavart újságpapírokkal repkedve megpróbálják becserkészni a NANOSQUITÓKAT - sikertelenül! ;)