Gyomor = Forgódobos mosógép
Ma aztán igazán egy szar nap volt. Már ami az időjárást illeti. Borongós, szürke, homályos, esős - egyszóval valami borzalom. Az embernek ilyenkor szinte nincs kedve élni. Én is annyi mindent elterveztem mára, hogy ezt meg ezt fogok csinálni, de hát nem tuttam ettől a rohadt időtől. Szinte kiszívta minden energiámat. Úgyhogy csak a legszükségesebbeket csináltam meg : műanyag üvegek kihordása az "újrahasznosító"-ba, ruhák vasalása (ne röhögjetek, tudom, hogy nem férfimunka, de szeretem!-jobb, mint mosogatni, az biztos!), zoknipárosítás, ami szintén egy PÁRATLAN feladat volt ;), meg persze a cipőtisztítgatás. Közben a nagyim is átszólt néha, hogy ez meg az kellene, úgyhogy nem unatkoztam.
Ami a főcímet illeti, hát nem tudom, hogy a kedvenc nagyicsinálta lencselevesnek tudható-e be, de délutánra elég rosszul lettem. Szédültem, és hányinger is kerülgetett. De aztán egy jó kis kakaó mellet - amit inkább "éppenhogy folyékony halmazállapotú tömény kakaópor"-nak lehetett volna nevezni, kezdtem rendbejönni. Bár lehet, hogy ezekután a "kibontakozásaim" minden percei kínkeservesek lesznek majd számomra, örülök, hogy legalább a gyomorfájásom, és a rosszullétem elmúlt.
Ma még apunak kellene valahogy odajuttatni az ajándékcsomagot, mivelhogy 54 évvel ezelőtt pont ezen a napon látta meg a napvilágot egy olyan anya karjaiban, aki mindig remek hidegtálat tudott készíteni, akárhányszor csak meglátogattuk.
Bizony, sokszor kellet ma türtőztetnem magam, hogy nehogy valami rosszat szóljak apámra, hisz elvégre, ma ünnepel - nem mintha máskor ilyet tennék /ha ismernétek apámat, tudnátok/, de azért mégis. De azért remélem, ha ma nem is, de holnap reggelre azért sikerül átnyújtanunk neki becses meglepijét.
Nna, megyek felvértezem magam egy nadrággal, talán még átfutom a Morphology előadásom anyagát, és aztán megyek TV-zni. Jó psycho lesz! Brrrrr!! ;)
Ami a főcímet illeti, hát nem tudom, hogy a kedvenc nagyicsinálta lencselevesnek tudható-e be, de délutánra elég rosszul lettem. Szédültem, és hányinger is kerülgetett. De aztán egy jó kis kakaó mellet - amit inkább "éppenhogy folyékony halmazállapotú tömény kakaópor"-nak lehetett volna nevezni, kezdtem rendbejönni. Bár lehet, hogy ezekután a "kibontakozásaim" minden percei kínkeservesek lesznek majd számomra, örülök, hogy legalább a gyomorfájásom, és a rosszullétem elmúlt.
Ma még apunak kellene valahogy odajuttatni az ajándékcsomagot, mivelhogy 54 évvel ezelőtt pont ezen a napon látta meg a napvilágot egy olyan anya karjaiban, aki mindig remek hidegtálat tudott készíteni, akárhányszor csak meglátogattuk.
Bizony, sokszor kellet ma türtőztetnem magam, hogy nehogy valami rosszat szóljak apámra, hisz elvégre, ma ünnepel - nem mintha máskor ilyet tennék /ha ismernétek apámat, tudnátok/, de azért mégis. De azért remélem, ha ma nem is, de holnap reggelre azért sikerül átnyújtanunk neki becses meglepijét.
Nna, megyek felvértezem magam egy nadrággal, talán még átfutom a Morphology előadásom anyagát, és aztán megyek TV-zni. Jó psycho lesz! Brrrrr!! ;)
Megjegyzések